Az 1996-os énekeskönyv zsoltárparafrázisai

Elhangzott Énekelt reformáció előadássorozat első napján, 2016. október 24-én, hétfőn.

Előadó: Sógor Csilla egyházzenész

A héten elhangzó előadásokkal a Reformáció500 rendezvénysorozathoz kapcsolódunk. Az előadásokkal az immár 20 éve megjelent, és gyülekezeteink szolgálatában álló énekeskönyv énekeit szeretnénk közelebb hozni mindnyájunkhoz. „Az énekeskönyv harangláb akarna lenni; sokhelyütt mégis fejfa lett belőle.” - írja Csomasz Tóth Kálmán (1902-1988, református lelkész, teológiai tanár, zenetörténész)- „Ha akarod, hogy harangláb legyen, húzzad meg a szíved és a jó tanítást befogadó értelmed harangjait és jó énekléssel segítsed dicsérni az Urat”. 1543. évi genfi Ágendás könyv előszavában így ír Kálvin: „Az éneklés igen ajánlatos, mint az ige hirdetésének, hitünk megvallásának és imádságunknak (dicséretünknek, hálaadásunknak és könyörgésünknek) közös, ünnepélyes és szívből fakadó kifejezése”. - Dr. Révész Imre fordítása (jugoszláviai ref. énekeskönyv előszava, 1939)

Az istentiszteleteken énekelt zenei anyagot a XVI-XVII században graduál és cantional típúsú könyvekben rögzítették.  „A graduálok a korai protestantizmus szertartásos énekeskönyvei gregorián dallamokkal és magyar szövegekkel.” (Csomasz Tóth Kálmán) A cancionálék kizárólag gyülekezeti énekeket tartalmaztak. Az első ilyen jellegű könyvet 1536-ban nyomtatta Gálszécsi István, Krakkóban,- a fennmaradt töredék 9, nem magyar eredetű, dallamot tartalmaz. A Huszár Gál 1560-ban kiadott énekeskönyve107 magyar éneket tartalmaz.

A magyar református énekeskönyvek történetét, dallamanyagát sok egyházzenész tanulmányozta és tanulmányozza. Nagyon fontos, hogy az énekörökséget továbbvigyük, éltessük.

Mai énekeskönyvünk 504 éneke között, történeti és stilisztikai szempontok szerint(Péter Éva, Református gyülekezeti énekek az erdélyi írott és szájhagyományos forrásokban), Kolozsvár Egyetemi Kiadó, 2008), vannak gregorián eredetű gyülekezeti énekek, középkori strófikus vallásos énekek (kanciók), reformáció korabeli énekek (genfi zsoltárok, XVI. századi német korálok, XVI. századi históriás és egyházi énekstílus), az ellenreformáció időszakának énekei (XVII. századi énekek: német korálok...), XVIII századi német korálok a barokk, pietizmus jegyében, és XIX-XX századi énekek.

A következő napok előadásai a genfi zsoltárok a magyar kórusirodalomban, Luther énekei, kontrafaktumok (világi eredetű énekek vallásos szöveggel) az énekeskönyvünkben, majd pénteken egy általánosabb, átfogó jellegű előadást fogunk hallani a régi és új énekekről. A szombati énekmaratonon pedig lehetőségünk lesz sokat énekelni és gyülekezeti énekfeldolgozást (kórus vagy hangszeres) meghallgatni.

Az 1996-os énekeskönyvünk első 150 éneke genfi zsoltár.  A genfi zsoltárok magyar fordítását Szenci Molnár Albert 1907-ben adta ki „Psalterium Ungaricum” néven Herbornban. A szatmári zsinat után (1646) (amikor a református ortodoxiának a puritánus mozgalommal szemben tanusított ellenállása enyhülni kezdett) jelenhettek meg a zsoltárok Váradon, majd Debrecenben. Erdélyben az 1643. évi zsinaton elhatározták, hogy „a' Frantzia Nótákta iratott 'Sóltárokat is énekeljék hét köznap: de a régi Énekekkel is éljenek: de arra vigyázzanak az elöl éneklő Mesterek, hogy a'mit énekelnek megegyezzen a 'Hitnek Ágazatival és a 'jelen való alkalmatossággal”

A református istentiszteletben hosszú ideig - a 17. századi puritánus mozgalom térhódításáig- sokat megtartottak eleink a reformáció előtti idők átörökölt istentiszteleti formáiból. Zsoltáros liturgiával (imaórával) indították és zárták a napot. A zsoltárokat felolvasták vagy recitálva énekelték egyházi ünnephez, napszakhoz illő keretverssel (antifónával) vagy zsoltárparafrázisokat énekeltek. A zsoltárparafrázis a reformáció első évszázadának egyik jellegzetes énekfajtája, egyes zsoltárok többé kevésbé szabad átköltése, olykor újszövetségi gondolatokkal, vagy éppen időszerű elmélkedésekkel, értelmezéssel bővített  átalakítása.

„Ó én két szemeim, ti az Úrra nézzetek”, a 27. 8 és következő verseinek szabad átköltése, a „Hagyjad az Úr Istenre te minden utadat” kezdetű éneket Gerhardt Pál, a német evangéliumi énekköltészet egyik kiemelkedő alakja, a 37. zsoltár bibliai 5. versére írta, a Balassi Bálint „Bocsásd meg, Úr Isten ifjúságomnak vétkét” kezdetű verse a 25. zsoltár bibliai 7. verséből indul ki és helyenként ugyanannak a zsoltárnak egyes verseire emlékeztet.

411 (501)

 Az”Adjunk hálát az Úrnak, mert érdemli” eredetije egy német asztali áldást tartalmaző ének a 136. zsoltár alapján. 1569 óta használjuk. Dallama Marcus Valerius Martialis (kb. 40-102) latin költőnek az élet kellemességeiről írt epigrammájához – Vitam quae faciunt beatiorem- iilletve annak Luthertől származó keresztyén tartalmú átköltéséhez, kontrafaktumához, készült.

340 (257)

A 71. zsoltár alapján írta Nagybánkai Mátyás nagyszombati polgár az egyik legszebb énekünket, a „Ne hagyj elesnem felséges Isten”, kezdetű 340. éneket. Versformája huszita eredetre mutat, dallamvezetésében több magyar népzenei jellegzetességet figyelhetünk meg: 2. és 3. sor végződése között alsó kvintváltást.

362 (255)

A 92. zsoltár ihlette Sztárai Mihály „Mely igen jó az Úr Istent dícsérni”. Versfőiből nevének latinos alakját olvashatjuk ki – MICHAEL STARINVS-. 15 versből 8-at tartalmaz az énekeskönyv.

348 (264)

 „Áldjad én lelkem” , 103. zsoltár egyes gondolatai visszhangzanak az 1679.-ben Brémában megjelent énekben. Dallama 1640 körül jelentkezett előszőr világi szöveggel. A szöveg Cs.T.K fordítása. Az ének szövege és dallama egyaránt nagyon kedvelt az egész világon. Cs.T.K. Hivja fel a zenészek, orgonisták és gyülekezet figyelmét arra, hogy a sorok végén álló háromnegyed értékű hangjegyeket ki kell tartani, hogy ne rontsuk el e szép dícséretnek az éneklését.

A régi brémai tanító és lelkészcsaládból származó Neander sabadgondolkodó és vallástalan volt, amikor 1670-ben a Márton-templomba Untereyck Tivadart, a német református kegyesség jeles képviselőjét választották meg. Az ifjú Neander is azért kezdte hallgatni őt, hogymegcáfolhassa és kigúnyolhassa. Ehelyett azonban az hallott igehírdetések az ifjút megtérésre indították.. Így vát belőle a „református énekkültés atyja”, ahogy később elnevezték. N.J. 58 éneket hagyott hátra, nagyrészüket nem istentiszteleti célra, hanem templomon kívüli lelki épülésre szánta.

392 (236)

 „Mindenek meghallják” A 127. zsoltár friss, üde hangulatú, szinte népi ihletésűnek nevezhető átköltése. Gyerekistentiszteletre is kitünően alkalmas. Kérdés, hogy Baranyai Péter vagy Bornemissza Péter a szerző. A dallamnak van egy másik feljegyzése is, de ezt a dallamalakot fogadták el hitelesnek Kodály Zoltán és Cs.T.K. tanulmányozva a magyar dallamok kialakulását és változásait.

ssz	1996*	1948**	Zsolt.	Kezdősor	Szerző/évszám
1.	159	-	122	Örvend mi szívünk, mikor ezt halljuk	Szegedi Gergely, ~1569
2.	173		134	Ti keresztyének dícsérjétek Istent	Bornemissza Péter énekeskönyvéből
3.	254	390	46	Erős vár a mi Istenünk	Luther Márton, 1483-1546
4.	283	237	63	Reménységemben hívlak, Uram Isten	Skarica Máté, ~1544-1591
5.	297	180	51	A töredelmes szívet Te, Uram, szereted	Lengyel József, 1770-1822
6.	300	220	25:7	Bocsásd meg, Úr Isten ifjúságomnak vétkét	Balassi Bálint, 1584
7.	301	217	130	Bűnösök hozzád kiáltunk	Luther után
8.	307	205	51	Ne szállj perbe én velem	Kanizsai Pálfi János
9.	313	275	46	Az Úr Isten az én reménységem	Tranoscius énekeskönyvéből, 1636
10.	338	263	55	Mikoron Dávid nagy jóvoltában	Kecskeméti Vég Mihály, 1565
11.	340	257	71	Ne hagyj elesnem, felséges Isten	Nagybánkai Mátyás, 1575
12.	342	256	57	Irgalmazz, Úr Isten, immáron énnékem	István deák éneke,  ~1566
13.	348	264	103:1,2	Áldjad én lelkem	Neander Joachim, 1650-1680
14.	353	278	148	Dicsőült helyeken	Kanizsai Pálfi János/ Diószegi Sámuel 1806
15.	355	273	77	Az Úr Istent magasztalom	Németi Ferenc, ~1565
16.	356	450	147	Drága dolog az Úr Istent dícsérni	Skarica Máté, 1544-1591
17.	362	255	92	Mely igen jó az Úr Istent dícsérni	Sztárai Mihály (Bártfa 1593)
18.	363	252	148	Mennyei seregek boldog tiszta lelkek	Balassi Bálint, 1554-1594
19.	364	254	34	Mindenkoron áldom az én Uramat	Sztárai Mihály, 1575
20.	372	229	23:3	Hű pásztorunk vezesd a te árva nyájadat	Alexandriai Kelemen, 220, alapján ford. Csomasz Tóth Kálmán
21.	389	398	72:7-19	Úr lesz a Jézus mindenütt	Watts Izsák, 1674-1748
22.	392	236	127	Mindenek meghallják és jól megtanulják	~ 1566, Baranyai Pál, Bornemissza Péter ?
23.	397	265	37:5	Hagyjad az Úr Istenre te minden utadat	Gerhardt Pál, 1607-1676, ford. Sántha Károly
24.	400	270	37	Légy csendes szívvel és békével	Gerhardt Pál, 1607-1676, ford. Füzesi József
25.	402	240	27:8-	Ó én két szemeim, ti az Úrra nézzetek	Pap Benedek, ~1570
26.	405	267	43,42	Mire bánkódol, ó, te én szívem	~1560, drezdai kódex
27.	411	501	136	Adjunk hálát az Úrnak, mert érdemli	Horn János, ~1569

*Az énekek sorszáma az 1996-os Magyar Református énekeskönyvben (Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata)

**Az énekek sorszáma az 1948-as  Református énekeskönyvben (Magyarországi Református Egyház kiadása)