Elhangzott Énekelt reformáció előadássorozat második napján, 2016. október 25-én, kedden.
Előadó: Dr. Péter Éva Kolozsvár
A zsoltár szó jelentését kutatva a következő
értelmezéseket találtam[1]:
az Ószövetség egyik könyvét alkotó vallásos ének; egyházi ének; zsoltárkönyv.
Maga a zsoltárkönyv jelentés is többértelmű: Szentírást olvasók számára az Ószövetségbe foglalt, százötven zsoltárt tartalmazó, öt
zsoltárkönyvet jelenti; Bencédi Székely István, Krakkóban, 1548-ban kiadott
munkájában a zsoltárkönyv megnevezés a százötven bibliai prózazsoltár
gyűjteményét jelenti[2]. Heltai
Gáspár, Kolozsváron, 1560-ban kiadott munkájának címlapján „SOLTAR, AZ AZ, SZENT DAVIDNAC, ES EGYEB Prophetaknac Psalmusinac, auagy Isteni dichireteknec konyue…” szintén zsoltárkönyv értelmezés olvasható; azonban a XVI. században a
zsoltár szó megverselt bibliai zsoltárokat és azok gyűjteményét is jelenti.
Ismert Bogáti Fazakas Miklós (1548–1598 u.), 1582-ben elkészült, kéziratos
gyűjteménye, „Psalterium Magyar Zsoltár
kit az üdőkbeli históriák értelme szerént különb-különb magyar ékes nótákra, az
Isten gyülekezetinek javára fordított Bogáti Fazakas Miklós”címmel, melyben a zsoltár szó már rímes-strófikus zsoltárparafrázisok gyűjteményes könyvét
jelenti[3]. Szenci Molnár Albert (1574–1634) Psalterium
Ungaricum-a, melyet Herbornban, 1607-ben adtak ki, már a százötven genfi
zsoltár fordítását tartalmazza. Szenci magyar nyelvű zsoltárai nem szabad
átköltések, hanem műfordítások. A prózazsoltárok bibliai szövegét követve, a
Kálvin korabeli genfi dallamoknak megfelelő sorfajtákat és strófaszerkezeteket szem
előtt tartva, megalkotta a magyar zsoltárkönyvet, a feljegyzések szerint
mindössze 90 nap alatt. A XVII–XVIII században ezeket a genfi zsoltárokat a
bibliához kötve adták ki, de megjelentek külön kötetben is, majd belefoglalták
a protestáns énekeskönyvekbe. Így a zsoltár szó egyrészt a Szenci Molnár Albert
féle zsoltárokat tartalmazó könyvet, másrészt református énekeskönyvet is
jelent[4].