2021. november 24., szerda

Énekelt reformáció - gyülekezeti énekmaraton - második kiadás

 


Huszonöt éves a református énekeskönyvünk. Az anyanyelvű igehirdetés és gyülekezeti éneklés a Reformáció fontos vívmánya. A gyülekezet éneklése Istent dicsőítő imádság, amely ugyanakkor tanítás és hitvallás is.

Ahogy azt a huszadik évfordulón is tettük, most is megrendeztük az Énekelt Reformáció énekmaratont Kolozsváron, amelyhez Erdélyből és Magyarországról, 11 helyszínről, 27 gyülekezet csatlakozott.

A helyszíneket az Agnus rádió Facebook oldalán élő közvetítéssel kapcsoltuk össze. (https://www.facebook.com/agnusradio)


Tervezett program és helyszínek:


OKTÓBER 30., SZOMBAT


8.00 - 19.00

KOLOZSVÁR KÉTÁGÚ TEMPLOM

• Sógor Csilla (orgona)
• ÁHITAT - szolgál Adorjáni László lelkipásztor
• Kolcsár Katalin (ének) - Sógor Csilla (orgona)
• Sógor Csilla (orgona)
• BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar, dr.Miklós Noémi (orgona), Jánó Kinga és Gorzó Boglárka (ének) és Nagy Anikó (furulya)
• FIKE band
• Zágoni Tamás (ének), Sógor Csilla (orgona)
• Laudate együttes (K-vár Alsóváros)
• Vizsnyai Botond (ének), Szenkovics Dávid (cselló), Gombár Árpád (harmónium) (K-vár Belváros)
• Kurta család: József (gitár), Zsuzsanna (fuvola), Bozsena (ének-vers mondás)
• Oláh Mátyás (cselló), Oláh Boglárka (zongora) (Kisbács)
• Fehér Árpád (lant), Deák Anna (ének)
• Sógor Dénes (zongora), Sógor Árpád (ének)
• Kolozsvár Kerekdombi Vegyeskar és Crescendo kórus, karnagy Fazakas Ádám Sándor
• Fazakas Ádám Sándor (harmónium és orgona)
• Felházi Lenke Zsuzsánna (ének), Kovács Réka Sarolta (harmónium)
• Kolozsvári Református Kollégium tanárai és diákjai, Rémán Roland Róbert (orgona), Kaszta Abigél (hegedű), Pásztor Kincső (cselló), valamint énekelnek Kálló Zsuzsanna, Fábián Apolka, Rémán József és Sükösd Zoltán. Zenei vezetők: Kálló Zsuzsanna és Rémán Roland Róbert
• Sógor Sámuel (orgona)
• Sola Gratia - Disznajó, karvezető Orosz-Páll Orsolya
• Vígh Ibolya (ének), Sógor Csilla (orgona)
• Kolozsvári Földészek Bethlen Gábor Dalköre, karnagy Adorjáni Júlia Katalin
• Kolozsvár Kétágú Templom Vegyeskara, karnagy Adorjáni Júlia Katalin, orgonál Sógor Csilla
• Istentisztelet - szolgál dr. Székely József lelkipásztor


10.00 - 11.00

ZILAH LIGETI TEMPLOM

• Zilah-Liget (Pünkösti Apor),

• Zilah-Belváros (Rácz Márton Lóránd),

• Zilah-Fenyves (Kapitán Erzsébet),

• Szilágyballa (Tordai Ildikó),

• Szilágycseh (Kürti László),

• Szilágysámson (Szász Erzsébet),

• Mocsolya (Boros Margit)

• Igét hirdet és felolvas Oláh Mihály lelkipásztor

Orgonál Pünkösti Apor és Rácz Márton Lóránd.


11.00 - 12.00

BRASSÓ III. REMÉNYSÉG HÁZA

• Reménység Háza gyülekezeti kórusa, karnagy Megyasszai László-Attila

• Reménység Háza Egyetemi Kollégium és Szakkolégium alkalmi énekegyüttese

• Igét hirdet: György Szabolcs lelkipásztor

Közreműködnek:

• Rabocskai Dávid (ének és orgona)

• Megyasszai László-Attila (orgona)


11.00 - 13.00

BUDAPEST XX. ker. KLAPKA TÉRI REFORMÁTUS TEMPLOM

(10.00 - 12.00 - budapesti idő)

• Gyülekezeti ének - 89. Zsoltár - Orgona: Kéryné Mészáros Mária

• Az 1996-os és az új Református énekeskönyv - Rövid bemutató: Varga Judit

• Klapka téri gyülekezet kórusa, karnagy Kéryné Mészáros Mária

• Soroksári Református Egyházközség Osváth Viktor kórusa, karnagy Osváth Zoltán

• Papp Annamária (ének) - Kéryné Mészáros Mária (orgona)

• Pestszentimrei Református Gyülekezet kórusa, karnagy Édes Árpád lelkipásztor

• Pestszentlőrinci Református Gyülekezet énekes csoportja, Barta Attila lelkipásztor

• A Vörösmarty Mihály Református Általános Iskola pedagógusai, karnagy Varga Judit

• A Klapka téri Gyülekezet ifi csoportja, vezeti Kali Szabolcs Barna lelkipásztor

• Közös énektanulás, vezeti Varga Judit

A közös éneklés során orgonál: Kéryné Mészáros Mária, Osváth Zoltán


12.00 - 19.00

MAROSVÁSÁRHELY, VÁRTEMPLOM

• Marosludasi Református Egyházközség Vegyeskara, karnagy Czirmay Izabella Mária

• Lőrincz Lehel (orgona)

• Musica Humana női kar, Vártemplom, karnagy Sikó Szidónia

• PSALMUS vegyeskar és konfirmálók csoportja, Vártemplom, karnagy Bukovinszky Csáki Tünde, Berecky Tollas László (orgona)

• Evangelium vegyeskar, Kistemplom, karnagy Szatmári Ildikó

• Teofilosz dicsőitő csoport - zenei vezető Farkas Zoltán, hegedűn kísér Fehér Botond

• Bereczki Tollas László (orgona)

• Oláhdellői egyházközség, Székely Csilla (ének-vers felolvasás), Székely Anita (hegedű), Zalányi János (gitár)

• Cserealjai Református Egyházközség Vegyeskara és Konfirmandus csoportja, karnagy Sárkány Tímea Tünde, harsonán játszik Berekméri Bulcsú

• Kántorok csoportja (Bereczki Tollas László, Les Zoltán, Mogyorósi Szilárd, Nagy Zsuzsanna, Pap István, Sárkány Timea Tünde)

• Felsővárosi egyházközség, karvezető Szakács Zoltán

• Csejdi egyházközség Biró Jenő (gitár és ének)

• Záró istentiszteleten szolgál Biró Jenő lelkipásztor


17.00 - 17.40

DÉVAI REFORMÁTUS TEMPLOM

• Gyülekezeti énekléssel ünnepelnek


17.00 - 18.00

KÉZDIVÁSÁRHELYI REFORMÁTUS TEMPLOM

• Kézdivásárhelyi Hálaadás Dalárda - gyülekezeti kórus, karnagy Ruszka Sándor lelkész.

• Szólót énekel Dimény Kata, a Református Kollégium diákja.


17.30 - 18.30

MAGYARÓ REFORMÁTUS TEMPLOM

• Gyülekezeti énekléssel ünnepelnek.


18.00 - 19.00

VÁMOSGÁLFALVA REFORMÁTUS TEMPLOM

• Bűnbánati istentisztelet keretén belül ünnepelnek.



OKTÓBER 31., VASÁRNAP - istentisztelet keretében ünnepelik a 25 éves Magyar Református Énekeskönyvet:


11.00 - Kibédi református templom

11.00 - Magyarkirályfalvi református templom

2016. november 8., kedd

Énekeskönyvünk előnyei és kihívásai. Régi és új ének

Elhangzott az Énekelt reformáció előadássorozat ötödik napján, 2016. október 28-án, pénteken.
Előadó: Dr. Bódiss Tamás 



Az erdélyi és magyarországi énekeskönyvek közös anyaga

Adalékok a mai énekeskönyvek és a gyülekezeti éneklés kérdéseinek értékeléséhez

(Dr. Bódiss Tamás)

A reformáció utáni két évszázad a Kárpát-medencei protestáns gyülekezeti éneklés történetében felekezeti és területi szinten is egységes képet mutat. Lényegében ugyanaz az énekanyag található a váradi, kolozsvári és debreceni kiadású református, de a Felvidéken nyomtatott evangélikus gyűjteményekben is. Az énekeskönyvek az ismert énekek összegyűjtése és közreadása nyomán születettek meg.[1] A nyomtatási munkák közben megismert esetleges újabb dicséreteket egyszerűen hozzátették a már kinyomtatott oldalakhoz.[2] Ha az újabb és újabb kiadásokból el is maradt néhány ének, sokkal több volt a bővítés, így a repertoár egyre gyarapodott, az énektárak vastagodtak. Míg a legelső ismert gyűjtemények[3] még 100 körüli éneket tartalmaznak, a XVIII. század folyamán használatos debreceni énekeskönyvek a genfi zsoltárokkal együtt 521 éneket, az először 1743-ban megjelent Új zengedező mennyei kar pedig már kezdetben 769 éneket tartalmazott. A XVIII. század végére tehát már valóban joggal vetődött fel a kérdés: mekkora legyen az énekeskönyv terjedelme és mennyi használható ebből a gyakorlatban? 
1744-ben látott napvilágot Kolozsvárott az a jelentős forrásértékű énekeskönyv, mely két évszázad múltán először adott dallamot protestáns énekeskönyvben dicséretekhez. Párja, a Debrecenben nyomtatott Öreg Debreceni Énekeskönyv először 1778-ban jelent meg, de a korábbi – dallam nélküli – kiadások megerősítik e gyűjtemény folyamatos használatát. E két fontos kiadvány az utolsó közös pont, mely lényegében azonos anyagot közöl himnuszok, zsoltárparafrázisok, ünnepi és egyéb dicséretek egymás utáni rendjében a külön címlappal kezdődő genfi zsoltároskönyv előtt. 

2016. november 7., hétfő

„Én nem tudom,… mint zeng az egész ég” Kontrafaktumok a református énekeskönyv új énekei között

Elhangzott az Énekelt reformáció előadássorozat negyedik napján, 2016. október 27-én, csütörtökön.
Előadó: drd. Benkő Tímea Kolozsvár 

Szeretettel köszöntök mindenkit, itt a templomban és a rádiókészülékek előtt, illetve azokat, akik internetes közvetítésben követik az előadást.

Kontrafaktumok a református énekeskönyv új énekei között.

A kontrafaktum nem csak zenei kifejezés, hanem a művészetben olyan előállítási eljárás, mely egy műalkotásból bizonyos alaki elemek megőrzésével új műalkotást hoz létre. A zenében a kontrafaktum egy új szövegnek valamely már meglévő szöveges dallamra való alkalmazását jelenti. Az egyházzenében a kontrafaktum egy olyan „új” ének, melyet úgy alkottak meg, hogy egy világi éneket egyházi tartalmú szöveggel láttak el. Létezik egy másik fogalom is, a zenei paródia, melyet ugyanennek a módszernek megnevezésére használnak, attól függetlenül, hogy a dallam, melyre az új szöveget alkalmazzák, milyen, világi vagy vallásos hátterű, [1] Illetve más emghatározás szerint a paródia éppen a kontrafaktum ellentéte: vallásos tartalmú ének dallamának alkalmazása egy világi szöveghez.[2] A zenetudományban a barok és a klasszicizmus idején viszont minden olyan művet paródiának neveztek, melyet egy már korábbi zenemű felhasználával szereztek. A fogalmak használata tehát elég tág teret enged annak, hogy mit nevezünk kontrafaktumnak és mit paródiának. Az előadás címében elég titokzatosan hangzott a kontrafaktum megnevezés, ezért nem akartam tovább zavarni az érdeklődőket azzal, hogy a címben megnevezzem, hogy a reformációi előadássorozatok alkalmával paródiákról is fogok beszélni … J.

2016. november 1., kedd

AZ ÉNEKESKÖNYV LUTHER ÉNEKEI

Elhangzott az Énekelt reformáció előadássorozat harmadik napján, 2016. október 26-án, szerdán.
Előadó: Kissné dr. Mogyorósi Pálma Nyíregyháza

AZ ÉNEKESKÖNYV[1] LUTHER ÉNEKEI

reformáció során az egyházzene megújítására is sor került. Luther az egyházi ének fontosságát hangsúlyozta a hívők lelki életében, és sokat tett azért, hogy a hívők is aktívan bekapcsolódhassanak a liturgiába. Ilyen megfontolásokból a latin nyelvű, az egyszerű ember számára nehezen megtanulható katolikus egyházi énekeket német nyelvű, könnyen megjegyezhető népénekekkel kívánta helyettesíteni. Ezt a célt szolgálták a korálok.