75 éves a Kétágú Templom Vegyeskara

 

1947 november 27-én, egy csütörtöki napon, a délutáni istentisztelet után alakult meg a Kolozsvár Alsóvárosi Református egyházközségben az első vegyeskar Valádi György lelkipásztor kezdeményezésére.

Történelme során a gyülekezeti szolgálat mellett résztvett kórustalálkozókon, vendégszerepelt gyülekezet látogatásokon. Szívesen énekel kánonokat, két-háromszólamú énekeket, de igényesebb műveket is megtanul. Jelentősebb állandó szolgálatai a gyülekezetben a nagypénteki passió istentisztelet, a havi imaistentiszteletek, Szentháromság-vasárnapi kórustalálkozó, az imaheti istentszteletek és a karácsony szentesti ünnepi istentisztelet.  

Karnagyai 1979-től:

Adorjáni Albert
Adorjáni Dezső
Radovics József 
Visky Krisztina 
Bak Éva
Adorjáni Júlia Katalin
Sógor Csilla

 


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

AZ ÉNEKESKÖNYV LUTHER ÉNEKEI

Kép
Elhangzott az Énekelt reformáció előadássorozat harmadik napján, 2016. október 26-án, szerdán. Előadó: Kissné dr. Mogyorósi Pálma Nyíregyháza AZ ÉNEKESKÖNYV [1] LUTHER ÉNEKEI A  reformáció  során az  egyházzene  megújítására is sor került. Luther az egyházi ének fontosságát hangsúlyozta a hívők lelki életében, és sokat tett azért, hogy a hívők is aktívan bekapcsolódhassanak a  liturgiába . Ilyen megfontolásokból a  latin  nyelvű, az egyszerű ember számára nehezen megtanulható  katolikus  egyházi énekeket  német nyelvű , könnyen megjegyezhető népénekekkel kívánta helyettesíteni. Ezt a célt szolgálták a korálok.
További információk

Genfi zsoltárok a magyar kórusirodalomban

Kép
Elhangzott Énekelt reformáció előadássorozat második napján, 2016. október 25-én, kedden. Előadó:  Dr. Péter Éva Kolozsvár A zsoltár szó jelentését kutatva a következő értelmezéseket találtam [1] : az Ószövetség egyik könyvét alkotó vallásos ének; egyházi ének; zsoltárkönyv. Maga a zsoltárkönyv jelentés is többértelmű:   Szentírást olvasók számára   az Ószövetségbe foglalt, százötven zsoltárt tartalmazó, öt zsoltárkönyvet jelenti; Bencédi Székely István, Krakkóban, 1548-ban kiadott munkájában a zsoltárkönyv megnevezés a százötven bibliai prózazsoltár gyűjteményét jelenti [2] . Heltai Gáspár, Kolozsváron, 1560-ban kiadott munkájának címlapján „ SOLTAR , AZ AZ , SZENT DAVIDNAC , ES EGYEB Prophetaknac P s almu s inac, auagy I s teni dichireteknec k o nyue …” szintén zsoltárkönyv értelmezés olvasható; azonban a XVI. században a zsoltár szó megverselt bibliai zsoltárokat és azok gyűjteményét is jelenti. Ismert Bogáti Fazakas Miklós ( 1548–1598 u. ), 1582-ben elkészült, kézirat
További információk

„Én nem tudom,… mint zeng az egész ég” Kontrafaktumok a református énekeskönyv új énekei között

Kép
Elhangzott az Énekelt reformáció előadássorozat negyedik napján, 2016. október 27-én, csütörtökön. Előadó:   drd. Benkő Tímea Kolozsvár   Szeretettel köszöntök mindenkit, itt a templomban és a rádiókészülékek előtt, illetve azokat, akik internetes közvetítésben követik az előadást. Kontrafaktumok a református énekeskönyv új énekei között. A kontrafaktum nem csak zenei kifejezés, hanem a művészetben olyan előállítási eljárás, mely egy műalkotásból bizonyos alaki elemek megőrzésével új műalkotást hoz létre. A zenében a kontrafaktum egy új szövegnek valamely már meglévő szöveges dallamra való alkalmazását jelenti. Az egyházzenében a kontrafaktum egy olyan „új” ének, melyet úgy alkottak meg, hogy egy világi éneket egyházi tartalmú szöveggel láttak el. Létezik egy másik fogalom is, a zenei paródia, melyet ugyanennek a módszernek megnevezésére használnak, attól függetlenül, hogy a dallam, melyre az új szöveget alkalmazzák, milyen, világi vagy vallásos hátterű, [1] Illetv
További információk